Jelenlegi hely
kedd, június 10, 2014 - 22:24
Szőlőhegy születik
A jégkorszak idején amely sok ezer évig tartott, távoli vidékekröl löszt az Ös- Duna mellékfolyóinak zátonyairól homokot hordtak és raktak le itt a viharos szelek, betemetve a még régebbi korok felszíni formáit. Mikor felmelegedett az éghajlat és a jég elolvatt a Dunába és mellékfolyóiba annyi víz került, hogy kiléptek medrükböl , s részben elhorták a szél által felhalmozott anyagot. Így felszínre kerültek a jóval régebbi vulkáni hamuval keveredett kavics, és mészköpadok, melyek a lösszel együtt a 140-250m magas a tájból szigetként kiemelkedő Bélai dombokat alkotják.
E dombok napsütötte déli oldalain melegkedvelö növények és állatok telepedtek meg, majd az Esztergomi Duna-völgy termékeny teraszain így több ezer éve a mai Muzslán is megtelepedett ember elkezdte írtani az erdőket és helyébe szőlőt telepített.
Feltételezhető régmúlt
A legtöbb adat a kelták munkáját ismerteti, miszerint ők a közép Európa szőlőkultúrájának megteremtői. Utánuk kétségkívül a rómaiak hagytak maradandó nyomokat e térségben.Görög leírások szerint az avarok döntő vereségének egyik oka a túlzott borivás volt miszerint: a „nagy mennyiségű bortól, mindnyájan megrészegedtek”.
Dokumentálható régmúlt
A muzslai ásatások folyamán találtak 9-10 századból származó szőlőmagokat is. Ezek a leletek már kellő bizonyítékok az ezidőtájt már rendszeres. 1257-ben Muzslai Zup valamint rokonai, 23 ekényi földet, valamint azt a földrészt szőlőkkel, amely a királyné Béla nevü falujáig tart Benedek esztergomi érsek adják el.
1570- török összeírás szerint nagy mennyiségű must után szedtek be adót.
1840-ben a dézsma 60 akó és 11 icce fehér valamint 145 akó 7 icce vörösbort tesz ki. Tehát ennek tízszeresét, azaz 30 000 fehér és 72 500 liter vörös bor volt a muzslai gazdák által megművelt szőlő össztermése.