Játsszunk egy asszociációs játékot. Mondok egy kifejezést, és kimondod az első fogalmat, ami az eszedbe jut. Egyetlen szabály van, ne gondolkodj, csak bökd ki a ténylegesen legelsőt.
Már csak a kiindulási alap is, hiszen ebben a cikkben abból indulok ki, hogy olyan vagy, mint én. Persze nem egészben, csak részben. Hogy melyik részben?
Miért is van a rizlingnek alma- vagy őszibarackillata, vagy a Pinot Noirnak érettcseresznye-illata? A válasz egyzserűbb, mint hinnénk. Ugyanazok a kémiai vegyületek vannak bennük jellen, mint a gyümölcsökben vagy zöldségfélékben. Ismerkedjünk meg velük külön-külön is.
Azok a dombok, amelyek a mai csodálatos muzslai termőtalajt alkotják, amelyen a szőlő kiváló minőségűre érik, több száz, sőt több ezer évvel ezelőtt már kiváló adotsságaikról voltak híresek. Vannak feltételezhető és alátámasztott történeti leletek, amelyek egésuen a kelták idejére vezetnek bennünket vissza. Vezessenek hát.
Ha valaha is voltál borfesztiválon, tudod, hogy milyen idegesítő a borászok előtt tolongó tömegben odajutni a borászokhoz. Szeretnéd végig kóstolni a teljes kínálatot, de esélyed sincs, hiszen már annak örülsz, ha két mintát bele tudsz töltetni a poharadba, mert a harmadiknál már elmegy a kedved a tolongástól és odább állsz, de ott ugyanez fogad. De mi lenne, ha ennek nem kellene így lennie?
Ezt a bejegyzést a számok szerelmeseinek ajánljuk. Mert… A számok mindenhol ott vannak. Kivétel nélkül. Néha zavaróan, néha megnyugtatóan, néha, mert fontosak, néha pedig csak azért, hogy legyenek.
