Játsszunk egy asszociációs játékot. Mondok egy kifejezést, és kimondod az első fogalmat, ami az eszedbe jut. Egyetlen szabály van, ne gondolkodj, csak bökd ki a ténylegesen legelsőt.
Már csak a kiindulási alap is, hiszen ebben a cikkben abból indulok ki, hogy olyan vagy, mint én. Persze nem egészben, csak részben. Hogy melyik részben?
A természet csendje, tiszta levegő, finom helyi alapanyagokból készült ételek, gyöngyözőre behűtött, izgalmas borok, a muzslai szőlőhegy titkai, és szívet-lelket melengető vendéglátás. Ezeket tettük egy élménydús ajándékcsomagba.
Két svájci zenész fog feleleveníteni Párkányban egy régi szokást, amely még a múlt század 50-es éveinek elején terjedt el. Ekkor még nem állt a Mária Valéria híd, és szinte semmilyen lehetőség nem volt arra, hogy a Duna másik oldalára szakadt rokonok, barátok találkozzanak, vagy bármilyen más módon kapcsolatba lépjenek egymással. Ezért esténként, szélcsendes időben lementek az emberek a Dunához, amelynek a vize közvetítette a különböző híreket, sőt nem egyszer a titkos üzeneteket is.
